Kispest négy napja gyászol. A Bozsik-stadion átépítése miatt tábla hirdeti, hogy tilos behajtani. Lehet, péntekig nem lehetett bemenni, de azóta a szurkolók ezreinek lehetetlen megálljt parancsolni. A klubház előtti emléktábla a stadion névadójának, Bozsik Józsefnek állít emléket, körülötte megszámlálhatatlan mécses ég Puskás Ferencre emlékezve. Jókora piros-fekete lobogót terítettek a betonra, a vászon egyik felén nagy lyukat égettek ki a gyertyák. Virágok, fényképek, sálak szerteszét, az egyik nyakbavaló azt hirdeti, hogy a Honvéd idáig 13-szor volt bajnok. Puskással ötször.

A lámpaoszlopra piros-fekete sállal erősítették oda a nárciszokat, más műanyag palackot alakított át vázává. A drukkerek egymás után érkeznek, hogy fejet hajtsanak a legnagyobb formátumú balösszekötő előtt. A hétfő délelőtt síri csendjét csak a centerpályán dolgozó gépek zaja töri meg. A hátsó edzőpálya még érintetlen, régen ott állt az a sorház, ahol Puskásék laktak. Kinéztek az ablakon, apa és fia, edző és játékos, és a szemük elé tárult a számukra szent gyep. Szebb kilátásra aligha vágytak. Most meg itt gyászolják Puskás Ferencet. Azaz: itt is. Mert kegyelettel adóznak az emléke előtt a világ minden pontján.

Vasárnap este a Panathinaikosz búcsúzott győzelemmel egykori edzőjétől: a gyászszalagot viselő zöld-fehérek 4–0-ra verték az Atromitoszt, és ugyanúgy Öcsi bácsi emlékének ajánlották a diadalt, mint szombaton a Real Madrid játékosai.

A világhálón közben megjelenik a hír: „egyedülálló Puskás-relikviát”, a 6:3 után az Aranycsapat tagjainak aláírásával ellátott tablót bocsát árverésre egy magyarországi gyűjtő egy amerikai honlapon. A kikiáltási ár 50 ezer dollár, vagyis 10 millió forint, licitálni december 15-ig lehet.

Van, ahol gyorsan elmúlik a gyász…