S igaz�b�l semmi m�s alapja nem l�tezik ennek, mint az, hogy megh�d�totta a vil�got egy futballj�t�kos, aki azt m�velt a bal l�b�val meg a labd�val, amit csak akart, ak�r bels�vel vagy k�ls�vel j�tszotta meg, ak�r r�szttel k�ldte kapura a g�mb�t. Mert Pusk�s Ferenc szeretetre m�lt� egy�nis�g volt, de rendes ember sok van. �m egyik�k sem �lmodhat arr�l, hogy �gy mag�ba bolond�tja a f�ldkereks�get, ahogyan azt minden id�k legnagyobb �csije tette.

�s nem is csak csak szimpl�n: dupl�n.

Labdar�g�k�nt � volt a k�t�lt� ember.

Az els� „�lete” 1943-t�l 1956-ig, a m�sodik 1958-t�l 1966-ig tartott. �sszesen t�bb mint h�sz�ves feln�tt p�lyafut�s! Ideill� sz� ez a p�lya, hiszen Pusk�s val�ban a p�ly�ra sz�letett. Tizenhat �vesen m�r a Kispest egyben, tizennyolc esztend�sen a nagyv�logatottban j�tszott. Amikor az �lvonalban felt�nt, a hajdani, sz�d�t�en gazdag magyar futballkult�ra legend�s alakjai azt mondogatt�k egym�snak: „Menj�nk ki a KAC meccs�re, mert van ott egy gyerek...” M�g nem tudt�k, hogy „c�mer” lesz bel�le, de m�r sejtett�k: Schlosser, Orth �s a t�bbi zseni ut�da bukkant el�. Szimbolikus jelent�s�g�, hogy a v�logatottban Zsengell�r oldal�n deb�t�lt.

A center �s a bal�sszek�t� k�zti kapcsolat h�en t�kr�zte: a magyar futballban a m�sodik vil�gh�bor� ut�n is a kor�bbi nagyszer� hagyom�nyok szerint alakul minden, azaz haz�nk a legkomolyabb t�nyez�k egyike marad a vil�g labdar�g�s�ban. Hogy mennyire �gy t�rt�nt, aztmi sem bizony�tja jobban,mint hogy Magyarorsz�g v�logatottja az 1938-as vb-n is d�nt�t v�vott, meg az 1954-esen is. A kett� k�z�tt csak egy vil�gbajnoks�g volt, de arra honfit�rsainkat nem nevezt�k...

�m mi minden zajlott le 1954-ig!

Addigra Pusk�s n�gyszeres g�lkir�ly lett – 1948-ban �tven dug�val –, s m�r nem f�lig vid�ki kiscsapatban, hanem a vil�g akkori legjobb klubegy�ttes�ben j�tszott, mivel a rezsim l�trehozta (majd gondosan meger�s�tette) a Honv�dot. Hogy micsoda g�rda volt az, arra jellemz�: a Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�j�t gyakorlatilag a Honv�d ind�totta el. Amikor ugyanis a Wolverhampton (1954 december�ben) 3-2-re legy�zte a piros-feh�r egy�ttest, Stan Cullis, a Wanderers menedzsere kijelentette: „Ezzel a diadallal nyilv�nval�v� v�lt, hogy klubszinten mi vagyunk a kontinens legjobbjai.”

�m Gabriel Hanot, a L’Equipe c�m� francia lap f�szerkeszt�je sportt�rt�neti cikket �rt arr�l, hogy ez a meg�llap�t�s csak akkor lehetne igaz, ha Budapesten is tal�lkozna a k�t csapat, s a k�t meccs �sszes�t�se az angol bajnoknak kedvezne. �gy j�tt l�tre a BEK, de az els� sz�m� eur�pai klubtorn�n a Honv�d csak akkor – 1956 �sz�n – mutatkozott be, amikor m�r sz�tsz�ledni k�sz�lt a vil�gh�res egy�ttes...

Pusk�s k�zben olimpiai bajnok lett (a jugoszl�vok elleni 2-0-�s d�nt�ben az els� magyar g�llal feledtette kihagyott tizenegyes�t); a nevezetes londoni 6-3 kiv�v�sakor olyan g�lt szerzett, amelyet m�g �vtizedekkel k�s�bb is futballm�sorok nyit� k�psorak�nt l�thattak a telev�zi�n�z�k; �s egy�ltal�n, a sz�zad �rnagy�v� l�pett el� (nem csak az �vsz�zad m�rk�z�se miatt). Ez�rt is f�jdalmas, hogy a FIFA 1999-ben kihagyta a huszadik sz�zad All Star-csapat�b�l: a h�rom csat�rnak Garrinch�t, Di Stefan�t �s Pel�t v�lasztotta.

Az �vsz�zad vb-v�logatottj�ba viszont beker�lt – ebben Garrincha, Pusk�s �s Pel� alkotta a t�mad� tri�t –, j�llehet az 1954-es vil�gbajnoks�g m�sodik magyar m�rk�z�s�n megs�r�lt, az 1962-es torn�n pedig m�r a csoportm�rk�z�sek ut�n kiesett a spanyol nemzeti egy�ttessel. �tvenn�gy... Arra a vb-re �gy �rkezett, mint a legek ura, azaz a f�ldkereks�g legkiv�l�bb v�logatottj�nak legragyog�bb j�t�kosa. S�t, ann�l is t�bb volt. A t�megek b�lv�nya �s a hatalom kirakatembere, egyben �r�k�s fricsk�z�ja. Ut�bb azt mondta: „Sosem politiz�ltam, nem l�ptem be a p�rtba. Tartottam n�h�ny besz�det; ha le�rt�k, akkor felolvastam. Nem volt m�s v�laszt�s, oda kellett �llni.” Ugyanakkor a futballist�k sz�m�ra is k�telez� fejt�g�t�kon rendre azzal fordult a kik�ld�tt elvt�rshoz: „Meddig fog ez tartani?”

Rendk�v�li n�pszer�s�ge folyt�n szinte b�rmit megtehetett; egy �zben, amikor R�kosi M�ty�s feh�r �lt�nyben fogadta a labdar�g�kat, j�l hallhat�an pinc�rnek nevezte a f�lelmetes p�rtvez�rt, aki – b�r m�snak az eff�le tr�f�t nem bocs�totta volna meg – elengedte a megjegyz�st a f�le mellett. K�zkedvelts�ge mindenekel�tt a j�t�k�b�l, de abb�l is t�pl�lkozott, hogy k�zvetlen, egyenes �s kedvesen boh�m volt, keresetlen m�k�it pedig ugyan�gy im�dta a n�p, mint tanulhatatlan �s ut�nozhatatlan futballista-mutatv�nyait. (Az ut�bbiak kapcs�n eml�tette Orth Gy�rgy: „Pusk�s egyetemi tan�r lehetne a labdar�g�s katedr�j�n.”)

Ezeket az attrakci�kat unta meg az 1954-es vb els� magyar-nyugatn�met m�rk�z�s�n (8-3) Liebrich, aki brut�lisan kiiktatta a magyar csapatkapit�nyt. E s�r�l�s volt tal�n az els� jel Pusk�s �let�ben, hogy esetleg hajsz�l is ker�lhet az addig mindig makul�tlan levesbe; p�ld�ul akkor, ha a magyar csapat nem lesz vil�gbajnok. A t�rt�netet bet�ve tudja mindenki: a d�nt�ben az NSZK egy�ttese 3-2-re gy�z�tt, �s a harag nem kis r�szben a vesztes csapat kulcsfigur�j�ra z�dult, miut�n az el�z� vb-d�nt� k�t r�szvev�j�t, Braz�li�t �s Uruguayt Pusk�s n�lk�l siker�lt fel�lm�lni, r�ad�sul Kocsis S�ndor a torna g�lkir�lya lett (noha a legfontosabb meccsen egyszer sem k�sz�nt be).

A garnit�r�n bel�l m�r kor�bban is fesz�lts�g t�madt – r�szben a Budai, Kocsis, Czibor ferencv�rosi h�rmas Honv�dhoz vez�nyl�se, r�szben amiatt, hogy a vil�gbajnoks�got megel�z� utols� v�logatott m�rk�z�s, a londoni 6-3-at megfejel�, 7-1-es magyar–angol ut�n Pusk�s �s Bozsik a t�bbsz�r�s�t vehette fel annak a p�nznek, amit a t�rsak kaptak –, de azt kezelni lehetett volna az arany�remmel. Az irt�zatos csal�d�s nyom�n viszont az eg�sz t�rsadalom f�b�n�st keresett a n�gy �vig verhetetlen, �m „pimf” ez�sttel hazat�r�, m�sf�l �r�ra kiv�telesen nem �nmagukat ad�, ide�lokb�l egyszeriben orsz�gront�kk� v�l� alulmarad�k k�z�tt. �gy lett a Sebes-csapatb�l sebes csapat...

Pusk�st ez hasonl�k�ppen megviselte, mint az, hogy a Honv�d 1956-os nyugat-eur�pai t�r�ja, valamint az 1957-es braz�liai portya ut�n a B�csbe kiutaz� magyar vezet�k k�z�lt�k vele: j�jj�n haza nyugodtan, de sz�m�tson arra, hogy – ha egy�b retorzi� nem v�r is r� – egy �vre eltiltj�k a labdar�g�st�l. (Az�rt �t, mert „�csi” volt a csapatkapit�ny.) A kihagy�st semmik�pp sem akarta, noha abban az id�ben kor�ntsem futballozott �gy, ahogyan kor�bban. A v�logatott 1956 �sz�n n�gy m�rk�z�st nyert meg egym�s ut�n idegenben, de Bukovi M�rton sz�vets�gi kapit�ny, s�t a Pusk�ssal egy�tt feln�v� Bozsik J�zsef is nemegyszer leteremtette a valaha volt legnagyobb magyar 10-est mind szembesz�k�bb t�ls�lya �s sorozatosan gyeng�bb j�t�ka miatt. �gy festett, a futball g�niusza m�r nem lesz a r�gi...

Ezzel szemben �jj�sz�letett.

S�ndor „Csikar” egyenesen a par�d�s p�lyafut�s legink�bb felbecs�lhetetlen teljes�tm�ny�nek tartja, hogy a l�tsz�lag lesz�ll� �gban l�v� Pusk�s a Real Madrid legf�nyesebb csillagai k�z� emelkedett.

Azaz a m�sodik �let sem volt kev�sb� sikeres az els�n�l. Pedig Pusk�s hossz� ideig nem futballozott, enn�l fogva csak tov�bb h�zott, �s k�zben az emigr�l�s s�lyos gondjai nyomasztott�k. R�ad�sul �streicher Emil, a Honv�d szint�n „disszidens” technikai vezet�je nem ak�rhol �s nem ak�rkinek aj�nlotta be kedvenc �csij�t: a Real Madridn�l Santiago Bernabeunak. (Minimum egy z�r�jeles megjegyz�st meg�r az is, hogy „Don Emilio” ugyancsak felfoghatatlan karriert csin�lt a saj�t ter�let�n.)

A madridi klubeln�k jobbkeze az �ll�s�val j�tszott, amikor egy k�v�r embert vitt a spanyol f�v�rosba, de Pusk�s nem hagyta cserben �t: hetek alatt, t�le addig elk�pzelhetetlen akarater�vel lefogyott, s b�r „kir�lyi” premierj�n a Buenos Aires-i n�z�k m�g azzal g�nyolt�k, hogy „Puskas, que buscas?” (Pusk�s, mit keresel?)”, a magyar fenom�n hamar a torkukra forrasztotta a sz�t. A Real Madridban ugyan�gy n�gyszer lett g�lkir�ly, mint a Kispestben, illetve a Honv�dban, �s els� hat �vad�ban egyszer sem maradt h�sz g�l alatt a spanyol bajnoks�gban.

A hatodik �vadban m�r harminch�t �ves volt... 1960-ban viszont m�g „csak” harminch�rom, �gy k�nnyed�n v�gott be n�gyet az Eintracht Frankfurtnak a BEK d�nt�j�ben. A m�sik h�rmat Di Stefano szerezte, �s a 6-3-hoz hasonl�an nevezetes 7-3-at �gy is emlegett�k: Pusk�s–Di Stefano 4-3. A meccsnek csak itthon nem volt nagy visszhangja. A korabeli N�pszabads�g a k�vetkez�k�ppen sz�molt be a tal�lkoz�r�l: „A glasgow-i Hampden Parkban t�bb mint 100 000 n�z� el�tt ker�lt sor a labdar�g� BEK d�nt�j�re a Real Madrid �s az Eintracht Frankfurt k�z�tt. Az els� negyed�ra eltelte ut�n a spanyol csapat v�gig f�l�nyben j�tszott, �s 3-1-es f�lid� ut�n 7-3-ra nyert. A Real Madrid ezzel �t�dsz�r lett a torna nyertese.” A g�lszerz�k nem f�rtek be a lakonikus r�vids�g� „tud�s�t�sba”... K�t esztend�vel k�s�bb ellenben m�r megjelent, hogy Pusk�s mesterh�rmast �rt el a Benfica elleni BEK-d�nt�ben, amelyet a portug�l egy�ttes 5-3-ra nyert.

Sok mindenen el lehet t�n�dni... �m mostmaradjunk csak ann�l: Pusk�s k�t BEK-d�nt�ben h�t g�lt �rt el! De h�t (az � eset�ben) ez sem csoda, hiszen a Kispestben �s a Honv�dban 349 bajnoki meccsen 358, a Real Madridban 179 tal�lkoz�n 159, a v�logatottban 85 m�rk�z�sen 84 g�lt szerzett. B�d�t� adatok, mik�nt azon is csup�n �mulni lehet, hogy Madridban hasonl� n�pszer�s�gre tett szert, mint idehaza. De im�dt�k – m�r edz�k�nt – Chil�ben vagy Paraguayban is, G�r�gorsz�gban meg Ausztr�li�ban pedig egyenesen leborultak el�tte. (Nan�, 1971-ben a BEK d�nt�j�be vezette az ath�ni Panathinaikoszt!)

Itthon huszon�t �vig nem l�tt�k, azt�n 1981-ben Szepesi Gy�rgy – aki annak idej�n az MLSZ eln�ke volt – kij�rta, hogy a magyar–angol vb-selejtez� el�tt rendezzenek �regfi�k-m�rk�z�st, �s azon Pusk�s Ferenc is vegyen r�szt. Az �l� legenda akart is, nem is hazaj�nni, de a m�moros fogadtat�st�l �gy meghat�dott, hogy kiment a d�szp�holyhoz, �s m�lyen meghajolt a szocialista rendszer politikusai el�tt. Egy �vtizeddel k�s�bb v�gleg hazat�rt; akkor m�r t�l voltunk a „Tovariscsi, konyec!” plak�tokon.

Noha ilyesmire egy�ltal�n nem gondolt, 1993-ban n�gy m�rk�z�sre megtett�k sz�vets�gi kapit�nynak, �s amikor Dublinban, az �r–magyaron bemondt�k, hogy „coach: Ferenc Pusk�s”, a publikum percekig fel�llva �nnepelte. Negyven esztend�vel a 6-3 �s harminccal az ut�n, hogy – szint�n a Wembleyben – fell�pett a vil�gv�logatottban az angol sz�vets�g centen�rium�n...

M�r akkort�jt, a kilencvenes �vek elej�n sem volt igaz�n rendben, de a betegs�g csak k�s�bb hatalmasodott el rajta. Hetvenkilenc �ves kor�ban, 2006 november�ben bek�vetkezett hal�la el�tt bizony hossz� esztend�kig nem tudta, kivel besz�l. Igaz, a k�rh�zba m�r csak keveseket engedtek be hozz�, de am�g nem borult r� a K�tv�lgyi mag�nya, az emberek ugyan�gy megsimogatt�k, �s hasonl�k�ppen b�szk�lkedtek azzal, hogy meg�rinthett�k Pusk�st, mint f�nykor�ban.

A vil�g annyiban sem v�ltozott, hogy politikailag megint igyekeztek felhaszn�lni, de a futballban az is j�, hogy a f�ldkereks�g legnagyszer�bb j�t�k�ban nem lehet „le�rni” sem a jobb-, sem a baloldalt: mindkett�re egyar�nt sz�ks�g van. Az Aranycsapatn�l maradva: mif�le h�lyes�g volna, ha valaki csak Buz�nszkyt, Bozsikot, Budait, Kocsist, m�svalaki pedig kiz�r�lag Lantost, Zakari�st, Pusk�st, Czibort eml�ten�. S mi lenne a hol jobbra, hol balra vet�d� Grosiccsal, valamint a k�z�pen �ll� L�r�nttal �s Hidegkutival?

A b�mulatos Pusk�s a maga r�sz�r�l megtette, amit a nemzet egyes�t�s��rt megtehetett.

Elv�gre – az orsz�g vele val� azonos�t�sa nyom�n – azt sem csod�ln�m, ha egyszer valahol �gy nevezn�k: Magyarorsz�g Ferenc.