Most kiv�telesen nem, illetve nem csak Pusk�s Ferencr�l lesz sz�. L�nyeg�ben egy elnagyolt korrajz k�vetkezik, amely abba enged bepillant�st, mik�nt kezelte a K�d�r-rendszer azt a t�nyt, hogy az egyik legh�resebb magyar k�lf�ld�n maradt, �s ott aratott vil�grasz�l� sikereket. Mai fejjel t�k�letesen �rthetetlen mindaz, ami t�rt�nt, hiszen gondoljunk bele: ha manaps�g egy magyar futballista a Real Madrid csillaga lenne, n�gy g�lt szerezve Bajnokok Lig�j�t nyerne, majd kett�t r�gna a Vil�gkupa d�nt�j�ben, szinte naponta kib�reln� mag�nak a c�moldalakat.

J�zan �sszel gondolkodva. �m az �tvenhatos forradalmat k�vet� �vtizedek nem felt�tlen�l a j�zan �sz jegy�ben teltek.

A p�rtvez�rek l�tni sem akart�k a szt�rt

Napra pontosan egy �vvel k�s�bb a Real Madrid Budapestre j�tt, a Vasassal j�tszott a BEK els� fordul�j�ban. A korabeli szok�sokhoz k�pest terjedelmes cikk jelent meg mindennap a spanyol szt�rcsapatr�l, de Pusk�s Ferencr�l egyetlen sz� sem esett, � egy�bk�nt nem j�tt el, mert Santiago Bernab�u, a klub eln�ke f�ltette, �s nem engedte haza. A visszav�g�n viszont j�tszott, �s a tud�s�t� megeml�tette, hogy Ih�sz K�lm�n fogta, �m amikor a j�t�kosokat egyenk�nt �rt�kelte, valahogy �tsiklott rajta... A BEK d�nt�j�t azt�n 1962. m�jus 2-�n a Real Madrid j�tszotta a Benfic�val. Pusk�s Ferenc h�rom g�lt szerzett, igaz, a sikerhez ez sem volt el�g, mert 5:3-ra a portug�lok nyertek. Az alkalmi tud�s�t�, a kiv�l� j�t�kvezet�, Zsolt Istv�n a mesterh�rmast nem �rezte, illetve nem �rezhette kiemel�sre m�lt�nak. Bizony�ra kellett a hely azoknak a cikkeknek, amelyek azt taglalt�k, hogyan �nnepelt�k sportol�ink a gy�ny�r� m�jus elsej�t. (Egy�bk�nt ugyanez t�rt�nt k�t �v m�lva is, amikor a Real az Inter elleni d�nt�ben kapott ki B�csben, az �js�g�r� le�rta Pusk�s Ferenc kapuf�j�t, a sz�p�t� g�l el�tti sz�glet�t, de az egy�ni �rt�kel�sn�l egy �rva sz�t sem vesztegetett r�.)

A k�vetkez� nagy esem�ny 1963. okt�ber 24-�n zajott, amikor a vil�gv�logatott volt a sz�vets�ge centen�rium�t �nnepl� Anglia ellenfele a Wembley Stadionban. A N�psport kik�ld�tt munkat�rsa csup�n annyit k�z�lt, hogy Eus�bio hely�re Pusk�s �llt be, majd azt, hogy a 60. percben a kapu mell� l�tt. Pedig ezt a tal�lkoz�t k�zvet�tette a Magyar Telev�zi� is, a komment�tor pedig Vitray Tam�s volt.

„Miel�tt kiutaztam volna, a f�n�k�m, Radnai J�nos csak annyit mondott, ne lelkesedjem t�l azt a t�nyt, hogy �csi is ott lesz a p�ly�n – eml�kezett a 75 esztend�s, a mai napig n�pszer� riporter. – � pontosan tudta, mekkora Pusk�s-rajong� voltam, hiszen Vasas-szurkol�k�nt is sok Kispest- majd Honv�d-meccsre mentem miatta, r�ad�sul ott voltam akkor is, amikor �lete els� m�rk�z�s�t j�tszotta a feln�ttek k�z�tt. Egy�b eligaz�t�st nem kaptam. Mivel k�s�n k�ldt�k el a k�zvet�t�si k�relm�nket, csak r�di�s hely jutott nek�nk, �s �gy nem tudtam, a n�z�k �ppen milyen k�pet l�tnak, m�gis t�v�sk�nt kellett k�zvet�tenem.”

Az angliai vil�gbajnoks�gon, 1966-ban Pusk�s Ferenc felkereste a magyar csapatot, tal�lkozott az �js�g�r�kkal is, de �k nem �rhattak r�la. Hat�rozott utas�t�st kaptak: a disszidens magyar j�t�kosokr�l ne vegyenek tudom�st. Ehhez k�pest b�besz�d� besz�mol�nak sz�m�tott az, ami a N�psport 1969. m�jus 28-i sz�m�ban jelent meg a k�t nappal kor�bban lej�tszott Real Madrid–Rapid Wien m�rk�z�sr�l: „Ez volt Pusk�s Ferenc jutalomj�t�ka, aki az els� t�z percben j�tszott.”

�csi b�csi seg�tett, de �t sokan becsapt�k

L�nyeg�ben ugyanez a visszafogotts�g jellemezte a k�s�bbi �veket is, amikor a legend�s bal�sszek�t� edz�k�nt aratta sikereit. � azonban nem s�rt�d�tt meg, j� bar�ts�got �polt a legt�bb, r�gr�l ismert magyar �js�g�r�val, pedig pontosan tudta, nem �rhatnak r�la.
„�n magam is t�bbsz�r j�rtam a vill�j�ban, mindig nagyon bar�ts�gos volt, de seg�tett � mindenkinek, aki csak k�rte t�le – mondta Borb�ly P�l. – N�h�nyszor p�rul j�rt, mert olyanok is megb�ntott�k, akiket Spanyolorsz�gban felkarolt, �s tudom, ez sohasem esett neki j�l.”

A legeml�kezetesebb eset a „Csak �l�k, �s mes�lek” c�m� telev�zi�s m�sorban sug�rzott interj� volt, amelyet Sug�r Andr�s vitt el Vitray Tam�shoz, a m�sor szerkeszt�j�hez, �m a telev�zi� akkori eln�ke nem merte enged�lyezni a saj�t szak�ll�ra. A felv�telt elk�ldt�k Biszku B�l�nak, a p�rt akkori m�sodik ember�nek, aki megn�zte, �s v�g�l r�b�lintott: ad�sba mehet. Ez az interj� amiatt h�res�lt el, mert az „der�lt ki” bel�le, �csi b�csi m�r nem is eml�kszik az angolok elleni hat h�romra, rosszul tud magyarul, elh�zott, �s b�rki is volt a hib�s, � ezt is felemlegette f�lelmei k�z�tt, amikor a hazat�r�se sz�ba ker�lt.

Azt�n 1981-ben m�gis hazaj�tt. A telev�zi� �s a r�di� k�zvet�tette azt az �regfi�kmeccset, amelyen a magyar–angol vb-selejtez� (1–3) el�tt, huszon�t �v ut�n ism�t a N�pstadion gyep�re l�pett. A N�psport viszont egy sz�val sem eml�tette, hogy Pusk�s Ferenc itt volt, j�tszott, g�lokat l�tt.
„Nem tudtuk, hogyan lehet vele b�nni – mondja Borb�ly P�l. – Azt�n eltelt n�mi id�, �s vil�goss� v�lt, �rhatunk r�la. Kider�lt, nincs vesz�lye annak, ha elkezdj�k szeretni...”

1957-ben nem a sportr�l sz�ltak a h�tk�znapok, egyre t�bbsz�r a politika b�relte ki mag�nak a N�psport c�mlapj�t: a Kommunista Ifj�s�gi Sz�vets�g megalakul�sa vezet� h�r volt, �s mindez eltakarta, hogy a vil�g egyik legjobb labdar�g�ja mik�nt is kezdett �j �letet k�lf�ld�n. Pusk�s Ferenc meccseir�l ezut�n sem sz�letett soha nagy�v� tud�s�t�s, �s nem k�sz�lt vele interj� sem.