A II. vil�gh�bor� ut�n a romokon m�r v�logatott labdar�g�-m�rk�z�st rendeztek. Budapest alig �bredt m�g fel a vil�g�g�s ut�n, amikor Ausztria v�logatottja tisztelet�t tette a magyar f�v�rosban. A szervez�k gondoltak egyet: ne is egy, hanem k�t tal�lkoz�ra ker�lj�n sor, ha m�r itt vannak a s�gorok. �gy t�rt�nt, hogy 1945. augusztus 19-�n az �ll�i �ti stadion 40 ezer n�z�je el�tt (j�t�kvezet�: Szigeti Gy�rgy) kifutott a magyar v�logatott, �s a 18. percben Rudas Ferenc 11-esb�l bevette az osztr�kok kapuj�t. Ez volt a h�bor� ut�ni els� v�logatott g�l, azon a meccsen 2:0-ra nyertek a mieink, de nem volt m�g egy f�l d�lut�nnyi �r�m�nnep sem, hiszen m�snap, vagyis augusztus 20-�n �jra az �ll�i �ton, 20 ezer szurkol� jelenl�t�ben megint kifutott a k�t csapat.

Csod�s bemutatkoz�s az osztr�kok ellen

Ekkor szerepelt el�sz�r c�meres mezben Pusk�s Ferenc. A kispestiek ifj� csat�ra m�r a 12. percben g�lt l�tt, mintegy jelezve: fantasztikus p�lyafut�s el�tt �ll. Akkor �gy �llt fel a csat�rsor: Szab� Imre, Szusza Ferenc, Zsengell�r Gyula, Pusk�s Ferenc, Vincze II. Gyula. M�g h�re-hamva sem volt az Aranycsapatnak. A kispadon Gallovich Tibor �lt.

„Felejthetetlen eml�keim vannak �csir�l, Isten nyugosztalja �t – eml�kezett Rudas Ferenc, a 23-szoros v�logatott v�d� Pusk�s Ferencre. – Katona voltam a h�bor� v�g�n, �s 1944. m�rcius tizenkilencedik�n r�m�lten hallottam a h�rt, hogy bevonultak a n�metek. Nek�nk a Kispesttel kellett bajnoki meccset j�tszanunk az �ll�i �ton. K�t tiszt k�s�rt a Fradi-p�ly�ra, nehogy megsz�kjek. Amikor meg�rkeztem, azzal fogadtak a csapatt�rsaim: »Feri, ma roppant neh�z dolgod lesz, az ellenf�ln�l j�tszik egy tizenh�t �ves csodacsat�r, akire figyelj oda nagyon«. �gy voltam vele, mi�rt kellene nekem megijedni egy tejfelessz�j� �jonct�l. Azt�n �csi megmutatta, hogy mit tud. K�t g�lt l�tt nek�nk, a Kispest h�rom kett�re nyert. Egy esztend�vel k�s�bb Ausztria v�logatottja �rkezett Budapestre, m�ghozz� k�t m�rk�z�sre. Az els� meccsen Gallovich Tibor sz�vets�gi kapit�ny t�bb �joncot is kipr�b�lt, p�ld�ul Illovszky Rudolfot, Lakat K�rolyt, hogy csak k�t klasszist eml�tsek. Kett� null�ra nyert�nk, �s a vil�gh�bor� ut�ni els� g�lt �n szereztem tizenegyesb�l. M�snap eg�szen m�s �ssze�ll�t�sban j�tszott a v�logatottunk, �n akkor kimaradtam, viszont bemutatkozott Pusk�s �csi. Fantasztikusan j�tszott. Az osztr�koknak fogalmuk sem volt, hogy ki ez a gyerek, de alighanem m�r akkor, 1945. augusztus huszadik�n megtanult�k a nev�t egy �letre.”

A cser�k �lma n�h�ny percnyi j�t�k volt

T�bb nagy j�t�kos csak epiz�dszerephez jutott az Aranycsapatn�l. Olyan szt�rokr�l volt sz�, akik b�rmely m�s orsz�g v�logatottj�ban meghat�roz� futballist�k lehettek volna. Machos Ferenc, Csord�s Lajos vagy mondjuk V�rhidi P�l. Ut�bbi az �jpest ifj� v�d�jek�nt h�vta fel mag�ra a kapit�ny figyelm�t, �s megadatott neki, hogy ott lehetett a londoni 6:3-as gy�zelmen a tartal�kok k�z�tt, valamint a v�logatott keret tagjak�nt vehetett r�szt az 1954-es, dr�mai v�g� sv�jci vil�gbajnoks�gon.

„Bukarestben kezd�d�tt minden – mondta a legend�s �jpesti v�d�. – Vil�gifj�s�gi tal�lkoz�t rendeztek a rom�n f�v�rosban, amelylyel egybek�tve ut�np�tl�s-v�logatottak torn�j�ra is sor ker�lt. Engem ott fedezett fel Sebes Guszt�v. Forgott velem a vil�g, amikor 1953 november�ben elindultunk Londonba az �vsz�zad mecs�re. P�rizsban meg�lltunk, �s megm�rk�zt�nk a Renault-gy�r csapat�val, �n akkor j�tszottam el�sz�r az Aranycsapatban. Ami a hat h�rmas tal�lkoz�t illeti… J� lett volna p�ly�ra l�pni, legal�bb k�t percet elt�lteni a szent gyepen, de �gy is k�l�nleges �lm�nyben lehetett r�szem, hogy a helysz�nen l�thattam a m�rk�z�st.”

A nagy f�radts�g miatt vesz�tett az egy�ttes

V�rhidi P�l eml�kei szerint az angol–magyar ut�n fejenk�nt �tezer forintot kaptak, ami nem volt k�l�n�sebben nagy p�nz: a bajnoki siker�rt ezer forint duk�lt.

„Ott lehettem az �tvenn�gyes vil�gbajnoks�gon is, de akkor m�g l�tezett az az elk�peszt� szab�ly, hogy nem lehetett cser�lni. Ez�rt a meccseket a n�z�t�rr�l figyeltem. A d�nt� itt van el�ttem, kit�r�lhetetlen�l. �rezt�k, a f�radt, roppant f�radt magyar csapat nem �gy j�tszott, mint kor�bban. R�ad�sul a n�metek j�t�kosai modern, lecser�lhet� stoplis futballcsuk�ban j�tszottak, �s abban az es�s id�ben sokkal jobban alkalmazkodtak a talajhoz. A mieinknek nem volt erre lehet�s�g�k. A meccs ut�n egy�tt s�rtunk a fi�kkal, nekem azt�n csak a vil�gbajnoks�g ut�n adatott meg, hogy hivatalosan is v�logatott legyek: 1954 szeptember�ben Budapesten a rom�nokat vert�k meg �t egyre, �s �n cserek�nt t�z percet kaptam Sebes Guszt�vt�l. �csi azon a meccsen egyszer sem tal�lt a h�l�ba… Egy�bk�nt nem egyszer� csapat volt az a magyar v�logatott: igazi bar�ti t�rsas�g.”