Vas�rnap este ism�t megn�zhett�k azt a sz�rny� 90 percet. Az 1954-es sv�jci vil�gbajnoks�g �tvenedik �vfordul�j�ra k�l�nb�z� megeml�kez�sek, filmek k�sz�ltek, �gy ker�lt a Magyar Telev�zi� m�sor�ba a berni Wankdorf Stadionban lej�tszott NSZK–Magyarorsz�g fin�l� is. V�lhet�en sokan n�zt�k, �s minden magyar ugyanazt a d�h�t �s tehetetlens�get �rezte most is, mint annak idej�n. �gy szurkoltunk, �gy �lt�k �t �jra – m�g a fiatalabb gener�ci� tagjai is – azt a felejthetetlen d�nt�t, mintha a sors most, t�bb �vtized m�lt�n igazs�got szolg�ltatna, �s mondjuk az angol Ling j�t�kvezet� megadn� Pusk�s Ferenc szab�lyos, les c�m�n elvett g�lj�t. De hi�ba szurkoltunk, hi�ba t�r�lgett�k lopva k�nnyeinket �tven esztend�vel k�s�bb, a meccset a n�metek nyert�k meg, pedig az a magyar v�logatott val�ban a vil�g legjobb csapata volt.

De mi�rt buktuk el a berni d�nt�t?

„Csikarb�l” csup�n m�kamester lehetett

Egy�ltal�n, mi okozhatta a mieink trag�di�j�t, mert bizony nincs erre jobb, m�s sz�. A vil�gbajnoks�g el�tt a k�zv�lem�ny felfokozott �rdekl�d�ssel v�rta a nagy esem�nyt, �s 1954 m�jus�ban, amikor az Aranycsapat Budapesten 7:1-re legy�zte az angolokat, k�zv�lem�ny-kutat�st tartottak, 34 szak�r�t k�rdeztek meg arr�l, ki a leges�lyesebb a vil�gbajnoki c�mre. Tizenkilencen a magyar csapatot tett�k az els� helyre!

A mieink gondosan, k�r�ltekint�en v�lasztott�k ki sz�ll�shely�ket, �s a sv�jci kisv�rosba, Solothurnba 23 j�t�kossal �rkeztek meg. Pedig csup�n 22 j�t�kost lehetett nevezni, �s ekkor is vita d�lt Sebes Guszt�v sz�vets�gi kapit�ny elk�pzel�seir�l, kit hagyjon ki. A kapit�ny munk�j�t edz�i csoport seg�tette, amelynek tagja volt Kalm�r Jen�, a Bp. Honv�d, Bukovi M�rton, a V�r�s Lobog� tr�nere, valamint M�ndi Gyula �s Kalocsay G�za. K�z�sen tal�lt�k ki, hogy S�ndor K�rolyt, a n�pszer� Csikart nem nevezik. � persze roppantul elkeseredett, �m Sebes Guszt�v arra k�rte mint �r�k m�kamestert, hogy szabadidej�ben pr�b�lja oldani a hangulatot. �gy lett a g�lzs�k „Csikar” a v�logatott viccmestere.

V�logatottunk els� vil�gbajnoki m�rk�z�s�t D�l-Korea ellen j�tszotta 1954. j�nius 17-�n Z�richben, a Hardturn Stadion 15 ezer n�z�je el�tt, s a mieink 9:0-ra nyertek. H�rom nappal k�s�bb m�r r�z�sabb ellenf�l, az NSZK jutott nek�nk, de B�zelben 53 ezer drukker szeme l�tt�ra porig al�ztuk a n�meteket. A sikert be�rny�kolta, hogy Pusk�s Ferenc �rtalmatlan helyzetben a n�met k�z�ph�tv�d, Werner Liebrich bel�p�je nyom�n s�lyosnak t�n� s�r�l�st szenvedett. �s k�vetkeztek a brazilok – a mieink pedig Pusk�s Ferenc n�lk�l. Bernben, a negyedd�nt�ben felejthetetlen m�rk�z�sen 4:2-re nyert�nk, a csat�rsor �gy �llt fel: T�th II J�zsef, Kocsis, Hidegkuti, Czibor, T�th Mih�ly.

A csal�dott brazilok buny�ztak egy nagyot

Dr�mai csata volt, az angol Arthur Ellis j�t�kvezet� (Bozsik mellett) k�t brazilt is ki�ll�tott, a d�l-amerikaiak k�ptelenek voltak elviselni a veres�get, valaki p�ld�ul cip�vel fejbe v�gta T�th Mih�lyt. A brazilok krist�lyvizes �vegekkel dob�lt�k a mieinket, k�sz szerencse, hogy nem lett trag�dia az �tk�zet v�ge.

Azt�n j�tt a c�mv�d� Uruguay csapata, m�g mindig a kapit�ny n�lk�l, ez�ttal Palot�s P�ter kapott lehet�s�get, �s a vil�gbajnoks�g legjobb meccs�n hoszszabb�t�s ut�n 4:2-re gy�zt�nk. Walter Winterbottom, az angolok szakvezet�je �gy �rvelt: „M�g nem l�ttam �gy k�zdeni a magyar csapatot, mint ezen a m�rk�z�sen.”

�s elj�tt a d�nt� napja, 1954. j�lius 4-e.

A helysz�n pedig Bern, a Wankdorf Stadion. A lel�t�n 65 ezer szurkol�. Az utols� m�rk�z�s el�tt a s�r�lt Pusk�s Ferenc j�t�ka volt a nagy k�rd�s. M�r Uruguay ellen is visszat�rt volna, de a sz�vets�gi kapit�ny akkor �gy �rezte, korai lenne a be�ll�t�sa. A d�nt� el�tti napon Bukovi M�rton, a fin�l� d�lel�ttj�n pedig Sebes Guszt�v tesztelte a s�r�ltet, mindketten �gy v�lt�k, hogy a csapatkapit�nynak helye van az egy�ttesben, r�ad�sul a j�t�kosok is nagyon v�rt�k �csi visszat�r�s�t. K�l�n�sen Kocsis S�ndor, aki mint az egyetlen el�retolt t�mad�, arr�l panaszkodott, hogy rengeteget kap a v�d�kt�l, �lland�an rajta van k�t h�tv�d. Sebes Guszt�v teh�t a szakmai st�b beleegyez�s�vel a kezd�csapatba jel�lte Pusk�s Ferencet, ugyanakkor Budai II L�szl�, aki a vb-n nem j�tszott cs�csform�ban, r�ad�sul nem volt teljesen eg�szs�ges, �s f�radts�gra is panaszkodott, kimaradt. A k�t balsz�ls� k�z�l a kalandoz� term�szet� Czibor Zolt�n lett a jobbsz�ls�, az �jpesti T�th Mih�ly pedig a bal oldalon kapott lehet�s�get. A kapit�ny �gy v�lte, hogy j� lesz ez �gy, mivel a n�met v�d�k el�gg� neh�zkesek a f�rge magyar csat�rokkal szemben. A m�sik strat�ga, Sepp Herberger, a n�metek kapit�nya is megpr�b�lt v�ratlant h�zni, �t helyen v�ltoztatta meg azt a csapat�t, amelyet a mieink 8:3-ra vertek meg.

A t�bbit pontosan tudja mindenki. A 9. percben m�r 2:0-ra vezett�nk Pusk�s Ferenc �s Czibor Zolt�n g�lj�val.

Az ez�st�rem „�tka”: fenyeget�s, bujk�l�s

Ami ezut�n j�tt, az maga volt a r�m�lom. A 19. percben m�r 2:2 �llt az eredm�nyjelz� t�bl�n, majd Uwe Rahn a 84. percben bel�tte az NSZK harmadik g�lj�t, s hi�ba �rt el Pusk�s Ferenc szab�lyos tal�latot, William Ling b�r� nem adta meg (az�ta a n�metek is elismert�k, hogy nem volt les). Itthon a veres�g hat�s�ra spont�n t�ntet�sek szervez�dtek, s amikor Sebes Guszt�v hazat�rhetett, rend�r �llt a kapuj�ban, aki megmondta neki, hogy a csal�dj�t is nagy vesz�ly fenyegeti itthon. Lev�ltott�k Feleki L�szl�t, a N�psport f�szerkeszt�j�t, amit – �ll�t�lag – a kapit�ny int�zett el, mert kritiz�lni mer�szelte �t.
S a veres�g az�ta is f�j – �s �gy lesz ez az id�k v�gezet�ig.